Teste
vaskos, terjedelmes farokrésszel, amely erõssen lapított.
Feje széles és lapos. Szájában kefefogazat
van. Felsõ állkapcsán 2, az alsón 4 bajuszszál
található. Feje, háta szürkésbarna.
Oldala világosabb szürkésbarna, márványos
foltokkal. A hát, a mell, a has és farokúszó
sötétszürke. Akad barnás, zöldes-sárga
színváltozata is. Hazai folyó és nagy állóvizekben
egyaránt elõfordul. Kedveli az iszapos aljzatot, a parti
szakaszt, ahol vizinövényeket, úszó nádszigeteket,
vizbe dõlt fákat, ágasbogas gyökereket talál
magának
fekvõhelyként. Éjjeli életmódot folytat,
nappal ritkán hagyja el rejtekhelyét: a meder gödreit,
az alámosott partrészeket, a víz alatti tuskókat.
Táplálékát néhány példányból
álló, kisebb csapatokban keresi. Az öreg harcsák
magányosan vadásznak. Nagyobb csapatokat csak télen
alkot, amikor a környék minden kisebb-nagyobb harcsája
összegyûlik egy egy alkalmas vermelõ helyre. Áprilisban
az ivarérett példányok megkezdik vándorlásukat
a megszokott ívóhelyekre. Nálunk a tejesek általában
4, az ikrások 5 éves korukban ivarérettek. (Tõlünk
északabbra az ivarérettség eléréséhez
1-2 évvel hosszabb idõszak szükséges.) Ebben
az idõben a nemek jól megkülönböztethetõk
egymástól. A hímek állkapcsa szögletes,
a végbélnyílásuk fölötti ivari
szemölcs hegyes, míg az ikrásoknál kerek vége.
Bizonyos eltéréseket a színezet is mutat, a hímek
márványzata élénkebb és a hasra is
kiterjed. A hímek mellúszójának elsõ
sugara jellegzetes S-alakú.
Tavasszal a vizek felmelegedése idején a hím megkezdi
az ívóaljzat, a leendõ fészek tisztítását.
Ez lehet víz alatti növényzet, áradáskor
víz alá került bokor vagy fûzfa gyökérzete.
Tavakban a nád szegély alá sekély gödröt
ás, amelybe belóg a nád gyökérzete.
Május végén, júniusban történik
meg az ívás, tartósan 20 °C fölötti
vízhõmérsékletnél. A testtömeg-kg-onként
lerakott ikra 20-30 ezer db között változik. A lerakáskor
2 mm-es átmérõjû ikraszemek 3-4 mm-re
duzzadnak. A fészket a hím õrzi, amely igyekszik
minden ellenséget távol tartani és farkának
állandó mozgatásával biztosítani
az ikra fejlõdéséhez szükséges, oxigéndús
környezetet. A keléshez kb. 3 nap (60 napfok) szükséges.
A hím harcsa akkor hagyja abba a fészek õrzését,
amikor a lárvák aktívabban kezdenek úszni
(kb. 3--4 nappal a kelés után). Ebben az idõben
a kisharcsák a fészek legsötétebb részeiben
gyûlnek össze és ott farkuk együttes, ütemszerû
csapkodásával keltenek állandó, friss vízáramlást.
Élményekben gazdag horgászmódszere a ! Csalizásra alkalmas: a lótetû, béka,
giliszta, nadály, élõ kishal, stb.
Méretkorlátozás |
50
cm |
Tilalmi
idõ (10 kg alatti példányok) |
május
2.-június 15. |
|