Jelenleg a pergetõ harcsázás csúcsát a wobblerezés jelenti. Számtalan fajtájuk, típusuk és változatuk szinte bármilyen vízterület és vízréteg meghorgászására alkalmassá teszi õket. A wobblerek lelke a test elején elhelyezett terelõlap, ez határozza meg a vízmélységet, ahol járnak és ez felelõs a test mozgásáért és rezgéséért is. A magyar köznyelv gyakran keveri a Rapala és a wobbler fogalmát,
és hajlamos minden wobblert Rapalának hívni. Nos, tény, hogy nálunk a Rapala a legelterjedtebb wobbler, de ez akkor is csak egyféle a számtalan típus közül. A harcsa horgászatában azért jutott a wobblernek nagy jalantõség, mert a felszínen vagy annak közelében táplálkozó harcsát lehet legjobban horogra csalni, és a wobblereket lehet leginkább és legkönnyebben ebben a vízrétegben tartani úgy, hogy közben remekül mozogjanak. Anyaguk tekintetében általában fából, vagy mûanyagból készül-
nek, számtalan alakban, formában és méretben. Több olyan típus is van melynek belsejében kis golyócskák mozognak vontatás közben, tovább fokozva ezzel a rezonanciát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek nek az ugynevezett csörgõs változatoknak fõleg a harcsa horgászatában jutott fõ szerep.Az elsõ színes mûcsalik is a wobblerek voltak. A különbözõ szineket és mintázatokat elõször a természetes szinek és minták ihlették, késõbb jelentek meg a ma is divatos és eredményes, rikitó és élénk szinek. A wobblereknek alapvetõen két fajtájuk van, úszó és süllyedõ.
Az úszó bedobás után a felszínen marad, vontatáskor innen indul és fokozatosan tör lefelé. míg eléri azt a vízmélységet, amit a terelõlapjának a szöge meghatároz. A süllyedõ fajsúlya nagyobb, ez azonnal lemerül és általában abban a mélységben marad, amelyben a horgász végül elinditja.
A wobblereken, vagy a róluk készült katalógusokban a gyártó általában közli a fajtát, mármint, hogy úszó vagy süllyedõ, sõt az úszó wobblerek estében még a vízmélységet is, ahová önmaguktól lemerülnek a vontatás hatására. A wobblerek egyetlen hibája, hogy aránylag könnyüek, ami pedig erõsen behetárolja a velük elérhetõ dobástávolságot. Ennek ellenére, ismétlem, a legjobb és legeredményesebb harcsázó mûcsalinak tartom õket saját és mások tapasztalatai alapján. Némelyik wobbler annyira élethûen utánozza a kishalak mozgását, hogy színte lehetetlen észrevenni a különbséget. Ez persze túlzás egy kicsit, de semmiképpen nem alaptalan. Ezen túl a wobblerekben az is jó, hogy vannak olyan típusaik, melyek nem kishalak hanem más, haltáplálékul szolgáló állatok mozgását utánozzák élethûen, így például a rákot, békát vagy az egeret, hogy csak a harcsa táplálkozásában fontosabb szerepet játszókat említsem. Wobblereket szinte az összes nagyobb horgászcikkgyártó cég készít, de közül egy sem lehet olyan híres és ismert mint a finn Rapala A legtöbb fajta wobblert valószínüleg az USA-ban gyártják, ott lényegesen nagyobb hagyományai vannak a wobblerezésnek, mint Európában.