A kérdés összetett: ezért az alábbiak szerint kell körbejárnunk új vagy használt legyen? Hány lóerõs? Milyen komfortfokozatú? Milyen márkájú?
Új vagy használt?

Akinek lehetõsége van rá, mindenképpen új és garanciával rendelkezõ motort válasszon, hiszen így hosszú idõre biztosítottak, a megbízható gép segítségével horgásztúrái. Ha a használt motorcsónakmotor mellett kell döntenünk, igyekezzünk fiatal, újszerû típust választani. Nagyon fontos, hogy csak olyan csónakmotort vegyünk meg, amelyet az adott márka hivatalos hazai importõre hozott forgalomba és szervizkönyvvel rendelkezik. Így a motor életútja nyomon követhetõ és az esetleges alkatrész-utánpótlás is biztosított. Feltétlenül óvakodjunk a különféle magánszemélyek által külföldrõl behozott gyanús eredetû és nem biztos, hogy elvámolt motoroktól
Figyelem! A Rendõrség és a Vám- és Pénzügyõrség a vízen is ellenõrizheti csónakmotorunk származását, ezért a megfelelõ okmányokat mindig tartsuk magunknál.
Hány lóerõs?
A lóerõ nagyságának meghatározásánál figyelembe kell vennünk a hajó terhelhetõségét. A hajónk vagy csónakunk gyártójától, forgalmazójától tudakoljuk meg a maximálisan használható lóerõt. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy célszeru a megengedett legerõsebb motort feltenni. De! A nagyobb motorok értelemszerûen drágábbak. A magasabb lóerõ, magasabb fogyasztással jár. Ha nem járunk be horgásztúránk során nagyobb távolságokat, akkor megfelel egy jóval kisebb és olcsóbb modell is. A nagyobb gépek nehezebbek is, így ezeket csak akkor tudjuk kényelmesen használni, ha a hajóra fixen felszerelve tároljuk. Naponta mozgatni egy 15 lóerõ feletti motort nem érdemes, mert az élvezetes horgászat fáradtságos szenvedéssé válik.
Magyarországon a 4 KW (5,6 LE) feletti motorral szerelt vízjármûvet le kell vizsgáztatni és csak hajóvezetõi engedéllyel vezethetõ.
Milyen komfortfokozatú?
A csónakmotor komfortfokozata alatt a motor felszereltségét értjük. Indíthatóság, vezérlés, kenési rendszer, felhajtó tendszer,stb. Általában a horgászladikokra az egyszerû, manuális indítású (berántós), gázkaros (kormányrudas) motorokat használunk. Célszerû olyan motort választani, melyenb irányváltó is van, hiszen vezetés közben elofordulhat, hogy hirtelen tolatnunk kell, ilyenkor jól jön a hátrameneti fokozat. A motorcsónakokra önindítós, távvezérlõs motorokat szerelnek, melyeket a hajó elsõ harmadából irányítanak. Az ilyen hajókra a 15 lóerõ feletti motorok a javasoltak, természetesen a hajógyártók irányelvei alapján. A kenési rendszerek sokfélesége miatt (keverékkenés, olajinjektor, nagynyomású kenésponti injektor stb.) ezek bemutatásától eltekintünk, de a csónakmotor forgalmazók készséggel tájékoztatnak- errõl is. (A felhajtótendszetrõl késõbb szólunk.)
Milyen márkájú?
Magyarországon napjainkban szinte valamennyi nagy csónakmotor márka hivatalosan képviselteti magát. Olyan motort kell választani, melynek országos márkakereskedõi-mátkaszerviz hálózata van, és a leghosszabb garanciát vállalja termékeire, valamint az esetleges alkatrész utánpótlást a legrövidebb idon belül biztosítja. Hasznos lehet a vizek partján járva, kikérdezni a csónakmotort már használó horgásztársak és a hivatalból a vízen dolgozó emberek (halászok, vízügyesek) véleményét, tapasztalatait az általuk használt márkáról. Olyan márkát kell választani, amely megbízható, gazdaságos, csendes, tiszta, egyszóval korszerû motorokat kínál.

KÉTÜTEMÛ VAGYNÉGYÜTEMÛ?

Nem voksolunk sem a két-, sem a négyütemû motorok mellett, vagy ellen, csupán néhány szempontot mutatunk be, melyeknek alapján az olvasó bölcs mérlegelés alapján maga dönthet.
Fogyasztás
A kétütemû csónakmotorok fogyasztása 30-50%-kal magasabb, mint a négyütemû motoroké. (Természetesen típusonként változik a különbség.)
Zaj
A kétütemû csónakmotorok zajszintje általában 30-40%-kal magasabb, mint a négyütemûeké. Az egyhengeres modellek zajszintje körülbelül megegyezik. Az igazi nagy eltérés a két- vagy többhengeres típusoknál jelentkezik.
Füstképzõdés
A kétütemû csónakmotoroknál az 'indítási és bemelegedési idõszakban füstképzõdés tapasztalható - a korszerû motoroknál minimális mértékben, és fõként akkor, ha dús keverékkel üzemeltetik A négyütemííeknél nincs füstképzõdés:
Üzemeltetési költségek
A kétütemû motorok üzemeltetése drágább, hiszen a magasabb fogyasztás többe kerül. Sot, még a csónakmotor olajat is folyamatosan biztosítani kell a keverékhez. A négyütemû motor lényegesen kevesebbel beéri és csak tiszta benzint kér.
Szervizigény és költség.
Mindkét konstrukció szervizintervalluma megegyezik. A különbség a ráfordított idõben és a rezsianyag mennyiségében van. Ebbõl a szempontból a kétütemûcsúnakmotor a kedvezõbb, hiszen az egyszerû szerkezeten nincs túl sok tennivaló és csupán a hajtómûolajat kell lecserélni. A négyütemû motornál az esetenkénti szelepállítás plusz munkaidõt jelent és a motorolajat is cserélni kell a hajtómû mellett.
Szállíthatóság
A kétütemû csónakmotorok gyakorlatilag korlátozás nélkül szállíthatóak. A négyütemûekkel más a helyzet. Mivel a motorház nyitott, ezért csak speciálisan meghatározott helyzetekben lehet a csónakmotort fektetni. Állítva vagy a gázkarra fektetve. A motor oldalán kis matrica mutatja a helyes szállítási módokat. Aki ezt nem veszi figyelembe, annak kellemetlen percei lesznek, amikor a kibuggyanó motorolaj elönti a csomagtartót. Lényeges még tudni, hogy a motor leállítása után legalább 15 percet kell várni, hogy az olaj visszacsepegjen a motorházba, ezután lehet a motort fektetni.
Jó tanács: a fektetés elõtt a berántózsinórt finoman kihúzva keressük meg a motor felsõ holtpontját, ahol a legnagyobb a kompresszió és így fektessük el a motort. Ekkor a szelepek zárva vannak és a motorolaj is vákuum alatt áll.
Komfort
Mindkét konstrukció megegyezõen van felszerelve a különféle, az üzemeltetéshez szükséges berendezésekkel és hasonló tartozékokkal lehet kiegészíteni õket.
Ár
A négyütemû csónakmotorok 10-25%-kal kerülnek többe, mint a kétütemûek. Viszont a négyütemûek lényegesen értékállóbbak.

RÖVID TRIEBES VAGYHOSSZÚ TRIEBES?

A trieb (más néven csizma, összekötõ szár, hajtómûszár vagy láb) viszi ár a motor forgási energiáját a víz alatti hajtómûre. A trieb egy csõ öntvény, melyben a függõleges tengely, váltópálca, hûtõvízcsõ, kipufogó örvénycsövek, stb. található.
Ahhoz, hogy a hajó és a csónakmotor megfelelõen harmonizáljon igen lényeges dolog a hajócsavar tengely helyzete a hajh fenéksíkjához képest. Ezt a kritikus távolságot a legegyszerûbben a triebhosszal lehet beállítani. Háromféle triebbel készülnek a csónakmotorok: a) rövid trieb, melynek hossza 381 mm; b) hosszú trieb, amely 508 mm-es; c) ultra hosszú trieb, a 635 mm-es tekintélyes méretével a tengeri hajók csónakmotorjainak „csizmamérete".
A trieb hosszát a csónakmotor rögzítõkengyelének alsó peremétõl a hajócsavar feletti, vízszintes uszony (antikavitációs szárny) felsõ lapjáig mérjük. A szükséges triebhossz meghatározása egyszerû. A motor felhelyezése után az antikavitációs szárny és a hajó fenéksíkja közötti távolság 0-25 mm között legyen. Ha a hajócsavar túlságosan mélyen van, nagy lesz a hajtómû ellenállása, nagy lesz a vágott farhullám, igen rossz lessz a hajó siklása, ezek következtében megnõ a motor fogyastasa, hamarabb feneket érint a hajtómû.
Ha a hajócsavar túlságosan magasan van, levegõt szív a hajótcsavar a vízfelszínrõl, ennek követeztében elégtelen lesz a hûtés gyenge lesz a tolóerõ, kialakulhat kavitáció, melyrõl a késõbbiekben még szó lesz.
A vitorlás hajókon más szempontra kell figyelni. A vitorlások farkiképzése eltér a motorosétõl mivel lényegesen magasabban van a segédmotor elhelyezve rajta. Ha hullámzó vízen halad a vitorlás akkor a fara gyakran kerül a hullámhegy csúcsára, ilyenkor a motor propellere sokszor a levegõben forog, hûtés nélkül hagyva a gépet Arra kell tehát törekedni, hogy a hajtómû a lehetoségekhez képest jó mélyen legyen. Ehhez hosszú triebes motorokat kell választani és úgy kell elhelyezni, hogy a csiga mindig kapjon vizet, de a hullámvölgyben felcsapó víz ne borítsa el a motort.

MIÉRT ÉS HOGYAN KELL TRIMMELNI?

H la a motor tolóereje nem pontosan a hajó ellenállásának az irányába tolja a hajót, fölfelé vagy lefelé mutató erõkomponens keletkezik. Ekkor kisebb lesz a hajó elõrehaladásához kifejtett erõ. A jármû ilyenkor rosszul siklik, nõ a motor fogyasztása és igen csúnya lesz a farhullám. Trimmelni (dõlésszabályozni) lehet kézzel, vagy a motor hidraulikus berendezésével (32 lóerõ felett). A manuális (kézi) trimmelés igen egyszerû. A motor rögzítõ kengyelei közötti furatokba helyezett trimmpálca áll e célra a rendelkezésre. A különféle magasságokban lévõ furatokba dugott pálcának támaszkodik a motor triebje, így a hajócsavar tengelyének iránya változtatható. A szervó trimmelést a motor kengyele alatt elhelyezett elektrohidraulikus rendszer végzi. Távvezérlõbõl mûködtetve tudjuk a csónakmotor triebjét a megfelelõ dõlésszögre beállítani. Alapszabály, hogy a triebnek merólegesen kell állnia a vízfelszínhez képest. Akár egy személlyel, akár teljes terheléssel közlekedik a hajó, a trieb mindig függõlegesen álljon. A terhelés változásával a trimmelést is korrigálni kell!

MIT KELL TUDNI A HAiOCSAVARRÓL

A hajócsavartól függ, hogy a motor az üzemanyagban rejlõ energia 10 vagy 20 százalékát alakítja-e át tolóerõvé. Ez nyilvánvalóan nem mindegy. Fontos jele annak, hogy a hajóhoz a megfelelõ hajócsavart választottunk, ha teljes gaznál a propeller a megfelelõ fordulásszámmal hagyja forogni a motort. A rosszul megválasztott hajócsavarral nemcsak a hajó lesz lassabb, de a motor is túl sok üzemanyagot fogyaszt, érzékennyé válik a nem megfelelõ terhelésre, sõt károsan meg is terhelõdhet. A hajócsavar kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a hajó siklási tulajdonságaira, fenékkialakítására, önsúlyra, terhelhetõségre, teherelosztásra. A legjobb és a legkorrektebb kiválasztást biztosító eljárás a próbaút, lehetõleg fordulatszám méréssel kiegészítve.
Alapfogalmak
Minden hajócsavaron megtaláljuk a típusjelzést, például 97/8x10 1/2xF. Mit jelent ez? A betûjelzés mindig az adott csónakmotor márka hajócsavar típusát jelzi. Ez határozza meg, hogy mely motorokra tehetõ fel a szóban forgó hajócsavar. Az elsõ szám a hajócsavar átmérõje, coll-ban kifejezve. Az átmérõ az a kör, amelybe a hajócsavar belefér úgy, hogy a lapátlevelek legkülsõ pontja a körön fekszik. A második szám a meredekség, szintén coll-ban. Meredekségnek nevezzük azt az elméleti csavarutat, amelyet a hajócsavar csúszásmentesen megtenne egy teljes fordulat alatt.
Felhasználhatósági terület és kiválasztás.
Az átmérõ és a meredekség viszonya határozza meg az adott hajócsavar felhasználhatósági területét egy bizonyos csónakmotoron. Egyszerûbben, ettõl az aránytól függ, hogy mire használhatjuk a motorunkat, optimálisan milyen hajóra szerelhetjük. Például: Az igen könnyû sportcsiga jellemzõje a kis átmérõés a nagy meredekség. Az ilyen hajócsavart kell használni a könnyû üvegszálas hajókon kis terhelés mellett. Az átlagos tehercsiga (nehéz túracsiga) jellemzõje a körûlbelûl azonos átmérõ és meredekség. Ilyet kell használni az 5-6 m körüli faladikoknál, 4-5 lóerõs Nehéz tehercsiga jellemzõje az, hogy az átmérõje nagyobb a meredekségénél. Ezeket használják a munkahajókon, amikor nagy tömeget kell mozgatni.

fel